Élesztők – 2017.04.12.

Az élesztők a mikroszkopikus kis barátaink (gombák és a baktériumaik csoportja). A népi bölcsesség szerint az élesztők a levegőben és a földben vannak, illetve ott, ahol többet sütnek (kelt tésztákat, stb.) ott jobban dolgoznak.

Az élesztők többek között a sejtanyagcserékben játszanak fontos feladatot. Az élesztők a szénhidrátokat, elsősorban a cukrokat bontják le alkohollá, jobb esetben etanollá és széndioxidra, ezt megteszik mind a környezetünkben, lásd konyha, természet, stb., mind az élőszervezetekben, így az emberi szervezetben is. Az élesztők "nem halnak meg", az élesztők pontosan tudják a feladatukat és a munkájuk, életük teljesítése közben szerzett tapasztalataikat, tudásukat életútjuk végeztével átadják a mindenhol ott lévő élesztőközösségnek, ha úgy tetszik kollektívtudat közösségnek, így vállnak az élesztők örökéletűvé!

Az élesztőknek, mint említettük teljesen mindegy, hogy hol dolgoznak egy boroshordóban, egy házi sör erjesztő vödörben, egy kelesztett tészta masszában, vagy akár az emberi szervezetben. Ugyan azt a folyamatot végig játsszák, ha nem gátoljuk meg őket. Itt azonban fontos leszögezni, hogy nagyon oda kell figyelni arra, hogy mit adunk oda az élesztőinknek erjesztésre, itt leginkább a szénhidrát, ha úgy tetszik cukor tartalom a lényeg. Ezt, aki foglalkozott már erjesztéssel, mondjuk házi sörfőzéssel, az tudja mennyire más lesz az eredmény mondjuk egy méz-, egy zöldség-, vagy egy alap gabonasör esetén nyomás, szénsavtartalom és alkohol erősség terén. Ezért nem mindegy, hogy mit fogyasztunk, mert ilyenkor az élesztők a mi szervezetünket is képesek egy sörerjesztő vödörnek nézni. Például előfordul, hogy egy adag méz még a vércukor szintet meg sem löki, de egy kis fehérlisztes étel magas vérnyomást, magasabb vércukor szintet is eredményez, de ezek természetesen mind egyén és bizony élesztő függőek is. Az élesztők "melléktermékei" bennünk is felhalmozódnak, gondolok itt elsősorban a széndioxidra és annak vizes oldatára a szénsavra, ami nyomásemelkedést okoz, akár csak az említett vödörben, ez növelheti a vérnyomást is, illetve rajtunk megkeresve a "kotyogót", ami a túlnyomás elvezetésére szolgál, okozhat böfögést, szellentést, vagy ha nem talál kiutat a túlnyomás, akkor puffadást, teltérzést eredményez.

Az élesztők több féle erjesztésre is képesek, ideális esetben etanolt, illetve annak egyenes ági származékait képezik, rosszabb esetben a szervezetben tejsavas erjesztésre is képesek, ez ugyan több energia felszabadulással jár, de ez okozza az izomlázat!

Mint említettük az élesztők sem egyformák, ezzel leginkább a köznapokban az üzletekben találkozhatunk. Mint tapasztaljuk van mondjuk sütőélesztő, sörélesztő, stb. ezek általában a "tisztaságukban" térnek el egymástól, a szakemberek szerint ezeknek a sorban a legalja, a legsilányabbja a boltokban kapható sütőélesztők (főleg, ha szárítva is vannak). Az élettanilag legtisztább élesztők, azok, amelyeket már őseink, dédanyáink is akár egy alföldi tanya közepén is használtak, ezt hívjuk kovásznak. A kovász leginkább valamely gabona származék (liszt, dara, korpa) és víz elegye, amelyet kellő hőfokon a földben és levegőben is ott rejtőzködő élesztők maguktól is megtalálnak. De oda kell figyelnünk itt is, mert abban a konyhában, ahol gyakrabban vannak az élesztők dolgoztatva, ott azokba a tésztákba is "belekötnek", amelyeket nem volt szándékunk keleszteni. (ezt gyakorlatban tapasztaltuk a saját konyhánkban is.)

Ha jártasak vagyunk bizonyos "meditatív" képességekben, amelyek során tudunk értekezni is a belső rendszereinkkel, főleg a bennünk élő mikroorganizmusokkal, tehát az élesztőkkel is, akkor kérhetjük energetizáló segítségüket is, de ne feledjük a fentebb leírt "mellékhatások" fokozódását.

Az élesztők "örökéletéről" már beszéltünk, de most ejtsünk pár gondolatot az öngeneráló, örökmozgó energiatermelésükről is, amelyben ha egyszer beindulnak, akkor bizony önellátóak. Ezek nem légből kapott információk, hisz a zömét már általános iskolai tanulmányaink során megismertük. Kezdjük az alapoknál a cukrot bontsuk le alkohollá és széndioxiddá:

C6H12O6 → 2 CH3CH2OH + 2 CO2 , majd ezt bontsuk, erjesszük tovább ecetsavvá, acetaldehiddé. De mint az anyagcsere ábrán is látjuk ezek a folyamatok oda-vissza is le tudnak játszódni, mindenhonnan jelentős energia felszabadulással, ATP molekula képződésével. Ha pedig tudjuk, hogy az élesztők, mint gombák mindig együtt fordulnak elő a baktériumokkal (tejsav-, erjesztő baktériumok, stb.), akkor feltételezzük, hogy vannak olyan baktériumok is amelyek fitobaktériumok, tehát növényiek. Ez teljesen logikus, hogy az állítólag a baktériumokból törzsfejlődött planktonoknál, ha van állati és növényi, akkor a növényi planktonoknak valahonnan tanulniuk kellett a fotoszintézist, ezt pedig nem tanulhatták máshonnan a törzsfejlődés során, mint a baktériumoktól. Tehát, ha a baktériumaink képesek fotoszintézisre, akkor az alkohol keletkezés és a teljes anyagcsere folyamat során keletkező CO2 segítségével bizony cukrokat fognak előállítani, amelyeket aztán az élesztők újra elkezdhetnek lebontani, erjeszteni, ezzel újra indítva a folyamatokat, igaz ehhez szükséges a mindannyiunkban jelenlévő növényi mag is. Így tartanak fent az élesztők egy öngerjesztő energiagyárat, amelyet ha ki tudnánk használni hatékonyan, akkor óriási lehetőséget jelentene energia ínséges időszakunkban.

Az élesztők fajtáinál említettük a sörélesztőket. Nos, a bioboltokban, gyógynövény üzletekben és tán egyéb helyeken is divat forgalmazni és vásárolni az inaktív sörélesztő készítményeket. Ezek fogyasztását nem ajánlanánk, hiszen ezek mind erőszakosan elpusztított élesztő sejteket tartalmaznak. A fentebb leírtak alapján, logikusan, vagy józan paraszti ésszel gondolkodva elvárhatjuk a szervezetünk, az élesztőink nekünk hasznos működését, ha legyilkolt társaikkal traktáljuk őket? Ha ezen készítmények jótékony, esetleg gyógyhatásaira vágyunk mégis, akkor fogyasszuk, kenjük magunkra, stb. az élő élesztőinket, mindegy, hogy sör, bor, kelt tészta vagy alap nyers, esetleg simán, kíméletesen szárított élesztő formájában. A kikapcsolt (lehűtött, kíméletesen szárított) élesztő nem elpusztult élesztő, hanem csak alvó, spórájába visszahúzódott élesztő! De ha pasztőrözzük őket, akkor már meg is gyilkoltuk őket. 40-50 oC-t még elviselnek.

Most pedig zárásul nézzük honnan is vesszük az energia termelését az élesztőknek, nézzük mi is az a mágikusnak tűnő ATP amivel már az iskolapadban is találkoznunk kellett. Ne ijedjen meg senki, nem egy túldimenzionált tudományos szöveget akarok itt megoszatni, csak egy Wikipedia idézetet:

"Adenozin-trifoszfát

Az adenozin-5'-trifoszfát (ATP) egy többfunkciós nukleotid, amely a sejten belüli energiaátvitel legkisebb "molekuláris pénzegysége".

Az ATP kémiai energiát szállít a sejten belül az anyagcsere folyamataiban. Emberi szervezetben egyszerre csak kb. 250 g van jelen,[2] de fokozott felhasználását jellemzi az, hogy naponta a testtömegnek megfelelő mennyiség fogy belőle.[3] Jelentős izommunka esetén ez az érték akár fél kilogramm is lehet – percenként![4]Az energia a foszfátcsoportok közötti kötésekben raktározódik. Egy csoport leszakadásával átlag 30 kJ energia szabadul fel mólonként.

A fotoszintézis és a sejtlégzés folyamataiban energiaforrásként szerepel, és egy sor enzim és sejtfolyamat fogyasztja a bioszintetikus reakciók, a sejtmozgás és a sejtosztódás folyamataiban.

Az ATP-t a nukleinsavakba is beépítik a polimerázok a DNS replikáció folyamatában és a transzkripcióban.

A jelátviteli (szignál transzdukciós) folyamatokban az ATP a kinázok, és az adenilát-cikláz enzim szubsztrátja. A kinázok a proteineket és a lipideket foszforilálják. Az adenilát-cikláz pedig egy másodlagos hírvivő molekulát (second messenger), cAMP-t képez az ATP-ből.

A molekula szerkezete egy purinbázisból áll (adenin), amely egy pentóz (ribóz) 1'-es szénatomjához kötődik. A három foszfátcsoport a pentózrész 5'-ös szénatomjához kapcsolódik.

A DNS-szintézise közben az ATP-ben a ribóz cukorrész a ribonukleotid reduktáz enzim hatására először dezoxiribózzá alakul."